Erdőkert I. rész - tervezés.
Szüleim kertjében az elmúlt években sok változás történt. 2009-ben a régi veteményes részt, amit évekig csak lucernával hasznosítottunk feltörtük, kétharmadát ismét művelésbe vontuk. A kert többi része, ahol öreg almafák álltak igencsak elhanyagolt képet mutatott; az almák között 2-3 méteres bodzabokrok nőttek köszönhetően a madarak magterjesztő tevékenységégnek, imitt-amott diófák. A fákat kivettük, új barack és más almafajták kerültek a helyükre, kialakítottunk egy sziklakertet, egy fűszeres ágyást és a magnólia alá egy kis díszágyást. A mostani állapotot lehet látni a lenti képeken.
Az idei évben már a kis fóliasátor nem lesz üzemben, lévén hogy túl kicsi ahhoz, hogy megfelelő talaj-előkészítést lehessen benne végezni. A februárban készült képeken jól látszik az öntözés és a kevés szervesanyag- visszapótlás eredménye a talajunkon. A mi telkünk után következő teleken nem, vagy csak alig-alig öntöznek, meg is látszik ez a talaj színén.(Erre egyébként édesapám hívta fel a figyelmemet, nekem elsőre fel se tűnt.)
Térjünk rá a mini-erdőkert kivitelezésére. A nyári képen látszik, hogy a szomszédos portákon igencsak elburjánzott gyümölcsös-diós rengeteg található, tehát, ha az egész környéket veszem alapul ez a mi kis részünk bele fog illeni a képbe. Sőt, a többi kertet is egy kis ráfordítással át lehetne a miénkhez hasonlóvá alakítani, amúgy sem jó ha hagyjuk a tarackot és az akácot, diót mindenfelé terjeszkedni.Hogy miért?
Azért, mert a tarackbúza kiszorít minden más talajlakó növényt, a fehér akác és a dió pedig allelopátiás növények, továbbá csak csökkentik a biodiverzitást. Az első és legfontosabb tehát, hogy"tiszta lappal" kezdjünk. Nekünk kézenfekvő és gyors megoldást kínált a kertrész markológéppel való felásása, így kellően mélyre juttatjuk a gyommagvakat. Ez a módszer a veteményesnél is bevált, valamennyi gyom persze így is lesz, de könnyebben kiszoríthatók.Kert szélén van két mogyoró bokor és egy bambusz, továbbá egy kis körte csemete, amiket meghagyunk az eredeti helyükön.
 |
| A télről megmaradt faanyagot összevágjuk, hogy kisebb helyet foglaljon el. |
A rendrakás után nagyjából belőttem hova is kéne tenni a fákat (kék rudak helyei).
 |
| rendrakás után |
Ennek a kert kialakításának a hossza években mérhető, csakúgy mint a természetben egy beállt növénytársulás kialakulásának. A területet több zónára osztottam. A zöld zóna, ahol a fák és a szegélyező növények találhatók teljesen "önfenntartó" lesz, olyan növényekből kialakítva, amelyek önmaguktól is könnyen szaporodnak, hasznos élőszervezetek vonzanak, illetve vad jellegű haszonnövények. Itt található majd a fák nagy része. A fák árnyékot szolgáltatnak, termésüket hasznosíthatjuk, madaraknak fészkelőhelyül szolgálnak, egyes fajok pedig nitrogén megkötő funkciót is ellátnak. Ebbe a zónába a következő növényeket terveztem: a körtefa alá- nadálytő, a Gledítsia alá -csalán, a nyílt, nem árnyékolt területekre-menta, mák, búzavirág, sáfrányos szeklice, kamilla, borágó, lestyán, rebarbara, napraforgó, évelő csillagfürt, facélia, kakukkfű, oregano, levendula. Természetesen az elrendezésüknél figyelemmel kell lenni a fajok fényigényére.ezen területeket betelepítés után nem bolygatjuk, maximum néha kiszedjük az agresszív gyomokat, esetleg kaszáljuk. A lekaszált zöldtömeget zöldtrágyázásra használhatjuk.
A barnás területet már jobban művelésbe vonjuk. Talajforgatást nem végzünk, azonban erősen mulcsozzuk (szalma, falevelek, kaszálék, fa apríték), illetve időnként villával lazítjuk a talajt (a mulcsozás egyébként azon túl, hogy vízmegtartó hatással bír, csökkenti a talaj tömörödését is, mégpedig úgy, a talajra nehezedő terhet eloszlatja a rétegekben egymásra halmozott rosttömeg, a gilisztáknak táplálékot ad a bomló anyag révén pedig a giliszták végzik a talajlazítást ), bár ebben számítok a vakondok közreműködésére. Lehet valaki most meglepődik azon, hogy a vakondokat nem tűzzel- vassal űzöm, de ha belegondolunk rengeteg hasznos tevékenységet végeznek; ritkítják a talajlakó pajorokat, lazítják, levegőssé teszik a talajt, és a kiásott csatornarendszerük segíti a csapadékvíz mélybe jutását. Nyilván aki golfozni szeretne a pázsitján az nem fog velem egyetérteni.
Az ide kerülő egynyári haszonnövényeket helyre vetjük, némelyiket, amely nehezen csírázik palántázva szaporítjuk, az évelő zöldség és fűszernövényeket elvileg egyszer telepítjük. Amennyiben a "zöld" területekről hasznos növény ide is elszórja a magját azt meghagyhatjuk, szükség esetén gyérítjük őket.
Egynyári zöldségek: sárgarépa ("párizsi vásár" típus, kerek répatestet növeszt így nem igényel mélyen lazított talajt), levélpetrezselyem, cékla, salátafélék, mángold, tök, cukkini, physallis, kapor, gumóskömény, perilla, bab, hagyma, retek félék, amaránt, turbolya, koriander, bazsalikom
évelők: sóska, metélőhagyma, metélőfokhagyma, medvehagyma, torma,
 |
| a "párizsi vásár" típusú répa |
A fák a következő fajokból tevődnek össze: húsos som, körte, selyemakác, de helyette gondolkozom a Gleditsián is, mert szintén nitrogén megkötő növény, tovább él mint a selyemakác, jobba fagytűrése, és ehetőek a magjai. Egy hátránya az az, hogy lassabban nő. A cserjeszint növényei: riszméte (Josta), ribiszke, köszméte, mogyoró, bambusz, levendula, kakukkfű, zsálya.
A farakás eltüzelésével megmaradó helyre egy víztározó tartályt tervezek, amely a szalmabála-tároló tetejéről összegyűjtött vizet fogná fel, nyáron pedig gravitációsan, slagon keresztül lehetne öntözni a vízigényesebb növényeket. A tartály mellé pedig frissen kivágott farönkökön gombát lehetne termeszteni.
 |
| délelőtti árnyék |
 |
| árnyékolás délben |
 |
| délutáni árnyak |
Ez volt az első rész, a megvalósítást és a tapasztalatokat is igyekszem dokumentálni, addig is akinek van ötlete, tanácsa, szívesen fogadom!
