Keresés ebben a blogban

2013. június 9., vasárnap


Erdőkert frissítés 2013.06.02



Amint ígértem beszámolok az erdőkert kivitelezésének fázisairól. Az egyes fázisokat néhány képpel is dokumentáltam. Az első teendő a pihentetett talaj meglazítása, föltörése volt, amire azért volt szükség, mert így kedvezőbb a talajszerkezet az újonnan vetett magoknak és a gyomok is a mély forgatás révén mélyebbre kerülnek. Egyes részek viszont nehezen megközelíthetőek voltak géppel és a sarkokban nem történt mély lazítás. Ebből következően a tarackot kézi munkával kellett volna kiásni, de idő hiányában az elfojtásos módszerrel próbálkoztam. Egy régi, imitt- amott lyukas fekete fóliát terítettem le a sarokba, ez látszik az alábbi képek szegletében. 
A leendő erdőkert zöldséges része két részből áll. A külső rész, ami hosszú távon inkább  vadvirágos- haszonnövényes funkciót fog ellátni, és a középső takart rész. Azért nevezem a takaráson kívül eső részt haszonnövényesnek és nem zöldségesnek, mert oda a zöldségfajokon kívül egyéb, gyógy- és fűszer-, továbbá talajjavító és vad növények fognak kerülni, nemcsak zöldségek. Mivel kis energia, és munkaigényű kert a célom, ezért a   növényekből minden évben magot fogok, vagy hagyom őket magot szórni. A szalmával takart rész lesz a napfényesebb, ezért idekerülnek az igényesebb zöldségek. A  takart terület évről évre újabb takaró réteggel fog vastagodni, így biztosítva a gyomelnyomást és a tápanyagutánpótlást. Idén kétféle szalmát  használtam: káposztarepce és búzaszalmát. A repce durva szárú nem olyan szépen alakítható mint a búza, de előnye is mutatkozott: a szalma alól a kihulló magokból árvakelés jelent meg, ami remek talajjavító, gyomelnyomó és a tyúkok is szeretik.
Még áprilisban elültetésre került a som, a pillangós fa kiléte pedig eldőlt: selyemakác lesz, de őrá még várni kell mert még csak 10 cm-es. A mogyoróbokrok mögött szépen megnőtt szilfákat nem tudtuk géppel kiszedni, így a természetes lebontás mellett döntöttem; még egy pár évig maradnak, amíg vastagabb lesz a törzsük, utána pedig kivágjuk őket és beoltjuk laskával és shiitake-val. A két farontó gomba pedig évekig terem és közben eltünteti a tuskókat.A mogyorók alá medvehagymát ültettem.  A bogyósgyümölcsű bokrok még nem kerültek beszerzésre, majd talán ősszel. 






A takaratlan részekre saját összeállítású magkeveréket használtam. A keverékben a következő fajok szerepeltek ( a  teljesség igénye nélkül): 
  • Fűmagkeverék (kis arányban kb.5%)
  • sárgarépa mag
  • spenót
  • sóska
  • mángold
  • vegyes vadvirág keverék
  • mák
  • sáfrányos szeklice
  • salátafélék
  •  retekfélék
  • borsó
  • lucerna
  • hagymamag
  • kapor
  • turbolya
  • amaránt

A későbbi vetésű növények közül:
  • leveles kel
  • pakcsoj
  •  kései karalábé
  • gumós édeskömény
  • bazsalikom
  • kamilla
  • csillagfürt
  • borágó
  • tökfélék
  • okra 
  • bab

Ez a lista idővel bővül majd.
A magokat egy vödörben összekevertem majd kézzel a talajfelszínre szórtam, a lábammal pedig kicsit megtapostam, ill. betakartam őket. Egyedül a borsót nyomkodtam mélyebbre, azért hogy a galambok ne találják meg olyan könnyen. A vetés néhány kelesztő öntözést kapott.
 Kelés után megjelentek gyomok is: disznóparéj, libatop, bürök. Ezeket kétszer ( 3 hét eltéréssel) kiritkítottuk.

Tapasztalatok: 
  • A szórva vetett aprómagvúak közül egyenlőre csak a retekfélék, a kapor és a salátafélék mondhatók sikeresnek. (Azt elfelejtettem megemlíteni, hogy a szórt magvak nagy része már lejárt "szavatosságú" vetőmag volt, lehet azért keltek ilyen gyengén.) A sok kikelt gyom ezeket nem nyomta el annyira mint amennyire vártam volna, sőt a talaj árnyékoló hatásukkal nedvesebb mikroklímát alakítottak ki. Ettől függetlenül szükség van a ritkításukra.
  • A levéltetvek szívesebben szívogatták a paréjt mint a salátát.
  • Időráfordítás szempontjából nem tűnik többnek ezt a kertrészt rendben tartani, mint a hagyományos, kapás művelésűt, sőt. 
  • Érdemes úgy kialakítani a területet és az "ágyásokat", hogy gyomláláskor és szedéskor minden könnyen elérhető legyen és ne legyen taposási  kár
  • Izgalmas a gyomlálás, felér egy botanika órával, főleg ha már azt se tudjuk mit is vetettünk. :-) 

Nekem eddig tetszenek a látottak, később frissítek az eseményekről.



előtérben látszik a káposztarepce

alkuló fajgazdagság






kapor



spenót

római saláta

valamilyen gomba

?

mángold



Saláta az erdőkertből.

2013. március 17., vasárnap

Batáta projekt 2013!


Csíráznak a gumók! Idén szinte mindenhol ahol csak batátát találtam a boltban vettem gumót és kicsíráztatom őket. Idén homokos talajon termesztem őket az egyik kollégámmal Kecskeméthez közel, egyelőre még csak kis területen, később talán "nagyban" is. Az édesburgonya mellé még okrát tervezünk.


sokat kellett rá várni, kb. 1,5 hónapot


balról jobbra: amerikai,- olasz,- magyar,- brazil,- olasz- eredetű gumók

róluk még nem szóltam: csillagfürt növénykék otthonra az erdőkertbe, a nagy cserépben pedig physallis

2013. március 16., szombat

 Erdőkert I. rész -  tervezés. 



 Szüleim kertjében az elmúlt években sok változás történt. 2009-ben a régi veteményes részt, amit évekig csak lucernával hasznosítottunk feltörtük, kétharmadát ismét művelésbe vontuk. A kert többi része, ahol öreg almafák álltak igencsak elhanyagolt képet mutatott; az almák között 2-3 méteres bodzabokrok nőttek köszönhetően a madarak magterjesztő tevékenységégnek, imitt-amott diófák. A fákat kivettük, új barack és más almafajták kerültek a helyükre, kialakítottunk egy sziklakertet, egy fűszeres ágyást és a magnólia alá egy kis díszágyást. A mostani állapotot lehet látni a lenti képeken.







Az idei évben már a kis fóliasátor nem lesz üzemben, lévén hogy túl kicsi ahhoz, hogy megfelelő talaj-előkészítést lehessen benne végezni. A februárban készült képeken jól látszik az öntözés és a kevés szervesanyag- visszapótlás eredménye a talajunkon. A mi telkünk után következő teleken nem, vagy csak alig-alig öntöznek, meg is látszik ez a talaj színén.(Erre egyébként édesapám hívta fel a figyelmemet, nekem elsőre fel se tűnt.)  





Térjünk rá a mini-erdőkert kivitelezésére. A nyári képen látszik, hogy a szomszédos portákon igencsak elburjánzott gyümölcsös-diós rengeteg található, tehát, ha az egész környéket veszem alapul ez a mi kis részünk bele fog illeni a képbe. Sőt, a többi kertet is egy kis ráfordítással át lehetne a miénkhez hasonlóvá alakítani, amúgy sem jó ha hagyjuk a tarackot és az akácot, diót mindenfelé terjeszkedni.Hogy miért?





Azért, mert a tarackbúza kiszorít minden más talajlakó növényt, a fehér akác és a dió pedig allelopátiás növények, továbbá csak csökkentik a biodiverzitást. Az első és legfontosabb tehát, hogy"tiszta lappal" kezdjünk. Nekünk kézenfekvő és gyors megoldást kínált a kertrész markológéppel való felásása, így kellően mélyre juttatjuk a gyommagvakat. Ez a módszer a veteményesnél is bevált, valamennyi gyom persze így is lesz, de könnyebben kiszoríthatók.Kert szélén van két mogyoró bokor és egy bambusz, továbbá egy kis körte csemete, amiket meghagyunk az eredeti helyükön.




A télről megmaradt faanyagot összevágjuk, hogy kisebb helyet foglaljon el.

A rendrakás után nagyjából belőttem hova is kéne tenni a fákat (kék rudak helyei). 
rendrakás után
Ennek a kert kialakításának a hossza években mérhető, csakúgy mint a természetben egy beállt növénytársulás kialakulásának. A területet több zónára osztottam. A zöld zóna, ahol a fák és a szegélyező növények találhatók teljesen "önfenntartó" lesz, olyan növényekből kialakítva, amelyek önmaguktól is könnyen szaporodnak, hasznos élőszervezetek vonzanak, illetve vad jellegű haszonnövények. Itt található majd a fák nagy része. A fák árnyékot szolgáltatnak, termésüket hasznosíthatjuk, madaraknak fészkelőhelyül szolgálnak, egyes fajok pedig nitrogén megkötő funkciót is ellátnak. Ebbe a zónába a következő növényeket terveztem: a körtefa alá- nadálytő, a Gledítsia alá -csalán, a nyílt, nem árnyékolt területekre-menta, mák, búzavirág, sáfrányos szeklice, kamilla, borágó, lestyán, rebarbara, napraforgó, évelő csillagfürt, facélia, kakukkfű, oregano, levendula. Természetesen az elrendezésüknél figyelemmel kell lenni a fajok fényigényére.ezen területeket betelepítés után nem bolygatjuk, maximum néha kiszedjük az agresszív gyomokat, esetleg kaszáljuk. A lekaszált zöldtömeget zöldtrágyázásra használhatjuk.



A barnás területet már jobban művelésbe vonjuk. Talajforgatást nem végzünk, azonban erősen mulcsozzuk (szalma, falevelek, kaszálék, fa apríték), illetve időnként villával lazítjuk a talajt (a mulcsozás egyébként azon túl, hogy vízmegtartó hatással bír, csökkenti a talaj tömörödését is, mégpedig úgy, a talajra nehezedő terhet eloszlatja a rétegekben egymásra halmozott rosttömeg, a gilisztáknak táplálékot ad a bomló anyag révén pedig a giliszták végzik a talajlazítást ), bár ebben számítok a vakondok közreműködésére. Lehet valaki most meglepődik azon, hogy a vakondokat nem tűzzel- vassal űzöm, de ha belegondolunk rengeteg hasznos tevékenységet végeznek; ritkítják a talajlakó pajorokat, lazítják, levegőssé teszik a talajt, és  a kiásott csatornarendszerük segíti a csapadékvíz mélybe jutását. Nyilván aki golfozni szeretne a pázsitján az nem fog velem egyetérteni.
Az ide kerülő egynyári haszonnövényeket helyre vetjük, némelyiket, amely nehezen csírázik palántázva szaporítjuk, az évelő zöldség és fűszernövényeket elvileg egyszer telepítjük. Amennyiben a "zöld" területekről hasznos növény ide is elszórja a magját azt meghagyhatjuk, szükség esetén gyérítjük őket. 
Egynyári zöldségek: sárgarépa ("párizsi vásár" típus, kerek répatestet növeszt így nem igényel mélyen lazított talajt), levélpetrezselyem, cékla, salátafélék, mángold, tök, cukkini, physallis, kapor, gumóskömény, perilla, bab, hagyma, retek félék,  amaránt,  turbolya, koriander, bazsalikom
évelők: sóska, metélőhagyma, metélőfokhagyma, medvehagyma,  torma,  

a "párizsi vásár" típusú répa
A fák a következő fajokból tevődnek össze: húsos som, körte, selyemakác, de helyette gondolkozom a Gleditsián is, mert szintén nitrogén megkötő növény, tovább él mint a selyemakác, jobba fagytűrése, és ehetőek a magjai. Egy hátránya az az, hogy lassabban nő. A cserjeszint növényei: riszméte (Josta), ribiszke, köszméte, mogyoró, bambusz, levendula, kakukkfű, zsálya.

A farakás eltüzelésével megmaradó helyre egy víztározó tartályt tervezek, amely a szalmabála-tároló tetejéről összegyűjtött vizet fogná fel, nyáron pedig gravitációsan, slagon keresztül lehetne öntözni a vízigényesebb növényeket. A tartály mellé pedig frissen kivágott farönkökön gombát lehetne termeszteni.



délelőtti árnyék

árnyékolás délben

délutáni árnyak





Ez volt az első rész, a megvalósítást és a tapasztalatokat is igyekszem dokumentálni, addig is akinek van ötlete, tanácsa, szívesen fogadom! 

2013. február 2., szombat

Gyógy-, vagy gyomnövény?
Gondold újra!


A bojtorjángyökér (Arctium lappa)

forrás: internet

      Feltehetném a költői kérdést: Ki nem ismeri a közönséges bojtorjánt, lapulevelet? Ugye hogy mindenki, aki már járt vidéki tájakon? Emlékszem, akkor jegyeztem meg először ezt a növényt, amikor olyan általános iskolás, 3.-4. osztályos lehettem. Mégpedig azért, mert akkoriban kis falumban, Csabacsűdön egy vállalkozó kedvű ember struccokat nevelt. Az egyik nyári eleji biciklitúrán az osztállyal meg is látogattuk őket, az út szélén pedig tömegesen növő lapulevelet előszeretettel ették a struccok. Évekkel később, mikor az elhanyagolt hátsókertben jártam feltűnt, hogy ott is megjelent a növény és telente, mikorra már a  le nem kaszált tövek termést érleltek sok bosszúságot okoztak, mivel a kis bogáncsok a nadrágomba akadtak. 2009 tavaszán markológéppel jó mélyen átforgattuk a hátsó kert talaját, remélve hogy a gyommagvak így mélyre kerülnek. Kialakítottuk a kert jelenlegi elrendezését, egy kis részt leszámítva. A füvesítés után még mindig nem szabadultunk meg teljesen a laputól. Sőt, a nem átbolygatott részen továbbra is nő, és őszre magot érlel. Idén ezt a részt is át akarnám rendezni, méghozzá egy kis erdőkert-szerűséget kialakítva. (később közzéteszem majd a terveket is) Úgy terveztem, hogy megadom ennek az utálatos növénynek a kegyelemdöfést. Erre mit látok a neten? Valaki árulja a magjait! Kiderül a leírásból hogy a japán konyha előszeretettel használja a friss leveleket és az egyéves gyökereit. Kínában, de még hazánkban is gyógynövényként van számon tartva. Van ahol termesztik is. Úgy tűnik csak mi felejtjük el, hogy mennyi hasznos szervezet van körülöttünk. 
     A növény tehát valószínűleg megússza, illetve nem egészen, lehet termesztésbe vonjuk! Ha az első évben, mikor tőlevélrózsát nevel kiszedjük, nem lesz ideje bogáncsokat hozni. Párat pedig meghagyok vetőmagfogás céljából.

Bővebb leírás a gyógyhatásairól:


Bojtorján gyökér

Arctium lappa

Gyógynövény.

Felhasználható részek:  Virágzó szárat még nem hajtott elsőéves növény gyökere. Latin név:   Bardanae radix.     Angol név:   Burr root.

Egyéb népi megnevezések:  Közönséges bojtorján, nagylapu, bogáncs, ragadvány, útszéli keserülapu, burusztuj.  

A növény hatóanyagai:  Kevés illóolaj, cseranyag, gyanta, inulin, nyálka, zsír, cukor, szerves sav, keserűanyag.

A tea hatásai: Vizelethajtó, izzasztó, epe és vesekőhajtó, vértisztító, hajápoló.

Felhasználható: Gyenge veseműködés, influenza esetén izzasztás, torokgyulladás, májműködés elősegítése, epebetegségek, tavaszi fáradtság, enyhe izületi betegségek esetén. Külsőleg hajhullás, hajnövesztés, korpásodás, haj zsírosodása, ekcéma és kiütés esetén is használják. Samponok, hajszeszek alkotórésze lehet.

Használati utasítás:  Forraljon fel 4 dl. vizet, vegye le a tűzről és tegyen bele 1 púpozott teáskanál bojtorjángyökeret. Fedje le és hagyja állni 40 percig. Utána szűrje le és egész napra elosztva fogyassza el éhgyomorra vagy étkezések előtt fél órával. A tea emelt és maximális adagja 7 dl. vagy 9 dl. vízbe 2-3 púpozott teáskanál bojtorjángyökér. A teát csak mézzel édesítse. Az elkészített tea eltarthatósági ideje maximum 12 óra. A teát folyamatosan 3 hétig lehet inni. Folytatni csak 8 nap szünet után lehet. Külsőleg alkalmazva 7 dl. vízből és 3 púpozott evőkanál bojtorjángyökérből készítsen forrázatot. Hajolaj készítésénél a teljesen száraz gyökérből tegyen 2 dkg.- ot tegyen 3 dl. forró olívaolajba és hagyja állni 24 órán át. Szűrés után az olajat a fejbőr korpásodására és bőrkiütésre használják. Hajszesz készítésénél 1 púpozott evőkanál gyökeret kell tenni 2 dl. tiszta szeszbe. Állni hagyjuk 1 napig. Utána leszűrjük  és 3 dl. tiszta vízzel hígítva zsíros fejbőr és hajhullás ellen alkalmazható.          
A tea 6 éves kortól fogyasztható
 forrás: http://gyogynoveny.gportal.hu/

2013. január 30., szerda





Videó a batátáról (édesburgonyáról)






Zöldségajánló 1.:
Az okra, vagy más néven bámia (Abelmoschus esculentus)

Ebben a sorozatban olyan növényekhez szeretnék kedvet adni, amelyeket a hazai klímán is eredményesen lehet termeszteni, illetve olyan fajokat összegyűjteni, amelyek fogyaszthatóságuk és beltartalmi értékeik ellenére sokak által lebecsültek, mondhatni gyomként vannak számon tartva. Az első hazánkban is termeszthető növény az okra, bámia, vagy szó szerinti fordításban "hölgy ujj". Azért is kezdem ezzel a növénnyel, mert vannak tapasztalataim az ízével és a termesztésével kapcsolatban.Higgyétek el, FINOM!

A növény eredete a szakemberek körében vita tárgyát képzi, sokan, Kelet-afrikai származásúnak vélik, a Nílus felső folyása mentén, Etiópia és a mai Dél-Szudán területén vadon nő. Származásából adódóan meleg-igényes növény.Közvetlen napfényt igényel, árnyékban nem termeszthető.
A laza szerkezetű, jó vízelvezetésű, gyorsan felmelegedő talajokon fejlődik megfelelően, szereti a humuszban gazdag gyökérközeget. A növény minden része fogyasztható, a termés jó kálium, vas és magnézium forrás. Magas pektin tartalma miatt segíti a bélműködést, a belőle készült ételek nem kell berántani. Sok országban gyógynövényként tartják számon emésztést segítő hatása miatt.


elem
mennyiség
víz (%)
89
kalória (kJ)
36
fehérja (g)
2,2
olaj (g)
0,24
 rost (g)
1
pektin (mg)
30
A vitamin (I.U.)
610
B1 vitamin (mg)
0,18
B2 vitamin (mg)
0,15
B3 vitamin (mg)
0,9
C-vitamin (mg)
30
kalcium (mg)
89
foszfor (mg)
57
kálium (mg)
234
magnézium (mg)
46
vas
0,9



Szaporítása:

A legelterjedtebb mód a helyrevetés. Hazánkban azonban erre a legmegfelelőbb időpont a május vége-június eleje. Ez azt is magában foglalja, hogy csak a nyár második felében kezdhetjük szedni, és sokan valószínűleg azért is hagynak fel a növény termesztésével, mert egy-egy tőről így kis hozam várható. DE van egy másik módszer is, ami tegyük hozzá nagyobb technológiai beruházást igényel és kicsit több szaktudást, ám senki ne gondoljon komoly tízezres tételekre. Ez a mód  a palántázással történő szaporítás.(Itt jegyzem meg, hogy ezt a módot homokos talajon próbáltam ki, tehát a kötöttebb, agyagosabb talajokon nem feltétlenül állják meg  helyüket az állításaim.)
Ha palántanevelés során biztosítani tudjuk a keléshez a közel 30 fokot, és később a 20 fok fölötti hőmérsékletet jó megvilágítás mellett, akkor 3-4 hét alatt szép palántákat kaphatunk. Az ültetést május végén- június elején végezzük, és a kezdeti esetleges forró időjárásban kb. egy hétig fokozottan kell ügyelni az öntözésre. Később már kevésbé gyakran is elég öntözni (persze időjárás függvényében). A tartós vízborítottságot azonban nem bírja a növény, főleg ha az lehűléssel (15-18 fok) is párosul. Nem pusztul el, de a termésmennyiségben ezek az időszakok kiesést okozhatnak. Ilyen időjárásban egy dolgot tehetünk: lazítjuk a sorközöket pl.: kapával.. 

Szedése

Virágjai egy napig nyílnak és elvirágzástól számított 5-7 napon belül le kell szedni a terméseket, mert "megfásodnak" és rághatatlanok lesznek. A szedéshez használjunk kesztyűt, mert én például vakaródzok, ha hozzáérek a növényhez. Főzés vagy eltevés előtt meg kell mosni, és a kocsányt le kell vágni. A terméseket blansírozás után fagyasztva, vagy mint a paprikát füzéren szárítva tárolhatjuk télire, de készíthetünk belőle savanyúságot is. Frissen, hűtőben max. 7 napig áll el.

Recept (ahogy egy szíriaitól tanultam):

Ha szárított bámiát használunk áztassuk be egy északára vízbe. Főzés előtt -annyi olajban, amennyiben általában a sültkrumpli készül - megpároljuk, addig amíg a kis termések kezdenek puhulni és lassan a termőlevelek mentén szétnyílni.Ha kész csurgassuk le róla az olajat. Eközben elkészíthetjük a húsos paradicsomos szószt (én egy-két egész paradicsomhoz teszek egy nagy konzerv/üveg pürét is), egyszerűen fűszerezve: vöröshagymás alapon, borssal, sok fokhagymával. Amikor már majdnem teljesen kész a hús (készülhet amúgy hús nélkül is, vegásan) beletesszük az okrát, és addig főzzük, amíg szétfőnek a termések.A végén friss korianderzöldet teszünk hozzá. Jó minőségű rizzsel tálaljuk.


Néhány kép a növényről:


virág+ termés

fajtától függ hogy mekkora állapotban szedhető még a termés, egy egyszerű próbával  ezt könnyű eldönteni:  ha a termés csúcs pattanva törik akkor még jó

megnyúlt, piros termésű fajta

kis méretben szedett termések, van aki így szereti

kész palánta, szerintem kicsit kisebb korban is kiültethető és akkor nem viseli meg annyira az átültetés

termések egy esős napon

a beérett toktermés
itthon készült, nem egy kínai étteremben