Gyógy-, vagy gyomnövény?

Gondold újra!

A bojtorjángyökér (Arctium lappa)

forrás: internet

      Feltehetném a költői kérdést: Ki nem ismeri a közönséges bojtorjánt, lapulevelet? Ugye hogy mindenki, aki már járt vidéki tájakon? Emlékszem, akkor jegyeztem meg először ezt a növényt, amikor olyan általános iskolás, 3.-4. osztályos lehettem. Mégpedig azért, mert akkoriban kis falumban, Csabacsűdön egy vállalkozó kedvű ember struccokat nevelt. Az egyik nyári eleji biciklitúrán az osztállyal meg is látogattuk őket, az út szélén pedig tömegesen növő lapulevelet előszeretettel ették a struccok. Évekkel később, mikor az elhanyagolt hátsókertben jártam feltűnt, hogy ott is megjelent a növény és telente, mikorra már a  le nem kaszált tövek termést érleltek sok bosszúságot okoztak, mivel a kis bogáncsok a nadrágomba akadtak. 2009 tavaszán markológéppel jó mélyen átforgattuk a hátsó kert talaját, remélve hogy a gyommagvak így mélyre kerülnek. Kialakítottuk a kert jelenlegi elrendezését, egy kis részt leszámítva. A füvesítés után még mindig nem szabadultunk meg teljesen a laputól. Sőt, a nem átbolygatott részen továbbra is nő, és őszre magot érlel. Idén ezt a részt is át akarnám rendezni, méghozzá egy kis erdőkert-szerűséget kialakítva. (később közzéteszem majd a terveket is) Úgy terveztem, hogy megadom ennek az utálatos növénynek a kegyelemdöfést. Erre mit látok a neten? Valaki árulja a magjait! Kiderül a leírásból hogy a japán konyha előszeretettel használja a friss leveleket és az egyéves gyökereit. Kínában, de még hazánkban is gyógynövényként van számon tartva. Van ahol termesztik is. Úgy tűnik csak mi felejtjük el, hogy mennyi hasznos szervezet van körülöttünk. 

     A növény tehát valószínűleg megússza, illetve nem egészen, lehet termesztésbe vonjuk! Ha az első évben, mikor tőlevélrózsát nevel kiszedjük, nem lesz ideje bogáncsokat hozni. Párat pedig meghagyok vetőmagfogás céljából.

Bővebb leírás a gyógyhatásairól:

Bojtorján gyökér

Arctium lappa

Gyógynövény.

Felhasználható részek:  Virágzó szárat még nem hajtott elsőéves növény gyökere. Latin név:   Bardanae radix.     Angol név:   Burr root.

Egyéb népi megnevezések:  Közönséges bojtorján, nagylapu, bogáncs, ragadvány, útszéli keserülapu, burusztuj.  

A növény hatóanyagai:  Kevés illóolaj, cseranyag, gyanta, inulin, nyálka, zsír, cukor, szerves sav, keserűanyag.

A tea hatásai: Vizelethajtó, izzasztó, epe és vesekőhajtó, vértisztító, hajápoló.

Felhasználható: Gyenge veseműködés, influenza esetén izzasztás, torokgyulladás, májműködés elősegítése, epebetegségek, tavaszi fáradtság, enyhe izületi betegségek esetén. Külsőleg hajhullás, hajnövesztés, korpásodás, haj zsírosodása, ekcéma és kiütés esetén is használják. Samponok, hajszeszek alkotórésze lehet.

Használati utasítás:  Forraljon fel 4 dl. vizet, vegye le a tűzről és tegyen bele 1 púpozott teáskanál bojtorjángyökeret. Fedje le és hagyja állni 40 percig. Utána szűrje le és egész napra elosztva fogyassza el éhgyomorra vagy étkezések előtt fél órával. A tea emelt és maximális adagja 7 dl. vagy 9 dl. vízbe 2-3 púpozott teáskanál bojtorjángyökér. A teát csak mézzel édesítse. Az elkészített tea eltarthatósági ideje maximum 12 óra. A teát folyamatosan 3 hétig lehet inni. Folytatni csak 8 nap szünet után lehet. Külsőleg alkalmazva 7 dl. vízből és 3 púpozott evőkanál bojtorjángyökérből készítsen forrázatot. Hajolaj készítésénél a teljesen száraz gyökérből tegyen 2 dkg.- ot tegyen 3 dl. forró olívaolajba és hagyja állni 24 órán át. Szűrés után az olajat a fejbőr korpásodására és bőrkiütésre használják. Hajszesz készítésénél 1 púpozott evőkanál gyökeret kell tenni 2 dl. tiszta szeszbe. Állni hagyjuk 1 napig. Utána leszűrjük  és 3 dl. tiszta vízzel hígítva zsíros fejbőr és hajhullás ellen alkalmazható.          

A tea 6 éves kortól fogyasztható

 forrás: http://gyogynoveny.gportal.hu/